A kozmikus magyarság

 

Pio Atya 

'Magyarország egy olyan kalitka, amelyből egyszer még egy gyönyörű madár fog kirepülni. 
Sok szenvedés vár még rájuk, de egész Európában, páratlan dicsőségben lesz részük. 
Irigylem a magyarokat, mert általuk nagy boldogság árad majd az emberiségre. 
Kevés nemzetnek van olyan nagyhatalmú őrangyala, mint a magyaroknak 
és bizony helyes lenne erősebben kérniük hathatós oltalmát országukra!' 
Padre Pio (1887-1968)

 

A kozmikus magyarság – a Mindenség kulcsa

 

Most, hogy közeledünk a galaktikus együttállás sorsdöntő napjához, és az ezzel együtt járó kibírhatatlan lelki feszültségeket is megtapasztalva, melyet a remény és kétség szinte percenkénti váltakozása okoz a Fény után vágyakozó lélekben, eljött az ideje annak is, hogy beszéljünk a magyarság kozmikus küldetéséről, arról az örök és szent megbízatásról, melyet minden földi nép közül éppen a földi magyarság tagadott meg a legjobban!


Ez azért történhetett meg, mert amikor a magyarság egy része lesüllyedt ebbe a duális világegyetembe, annak is a legsűrűbb részébe, teljesen elfelejtette ( kozmikus eredetével együtt ) azt az alapigazságot, hogy ’aki hívatott, de nem él ezzel a képességével, az alacsonyabbra fog süllyedni, mint aki nem hivatott’, azaz akinek a Fényt kellene terjeszteni, de megtagadja ezt, az alacsonyabbra fog süllyedni, mint az a sötétség, ahová a Fényt el kellett volna hoznia!

Az utóbbi 1000 év magyar története pedig hangsúlyosan ezen alapigazság beteljesüléséről szól. Géza-István korát ezért mi is vízválasztónak tartjuk, de korántsem azon indokok miatt, melyről a hivatalos, magyarellenes történettudomány Hunsdorfer-Hóman-Szekfű-Györffy óta fecseg, vagy amit az „alternatív ősmagyarkutatás” sok megélhetési prófétája attilakirályozik, szentistvánozik és szentkoronázik össze immár két-három évtized óta.

Mert lényegében a két történelemszemlélet egy – akármilyen furcsának is tűnik -, mivel mindkettő tagadja a kozmikus magyarságot, azt az isteni-kozmikus eredetet, amely egyáltalán értelmet adhatna magának a magyarság földi létének is!

 

 


Idézünk ezzel kapcsolatban egy korábbi cikkünkből :

„A magyar … eredetileg egy szakrális nép ( mint a tibeti, az ősi egyiptomi, az etruszk, a szumír, a kecsua, maja, hopi, sziú stb. ), ez azt jelenti, hogy egész létét, életet nem-földi erők, hanem magasabb csillagerők irányították.

Egy ilyen erőkre hangolt népet lehetetlen egy sémi vallásossággal és indogermán merev bürokratikus államszervezettel összekötni!

Mert ha összekötik, akkor meghal - másképp nem is történhet.

Akkor is, ha testileg még él, de lelkileg már halott - és ez 1000 éve tart!

Minden magyar - ha normális - ezt a konfliktust pszichéjében ennyi ideje érzi, és ennyi ideje tart a folyamatos pótcselekvése, mind a politikában, mind a társadalom minden területén, így a családi-egyéni életében is.

Géza-István óta a folyamatos önfeladás jellemző a magyarokra, akkor is, ha voltak kisebb kivételek az uralkodók sorában, de az alapvető elfajulást ők sem tudták megakadályozni.

Viszont ez az önmagunktól való elidegenedés folyamata egyáltalán nem úgy ment végbe, mint ahogy ezt hivatalosan tanítják, azaz úgy, hogy Istvántól kezdve ripsz-ropsz csak úgy nyugati mintájú társadalom lettünk, és beállt mindenkinél a teljes amnézia, vagy úgy, ahogy pl. a Honfoglalás vagy a Sacra Corona c. filmben ábrázolják a magyarokat - román parasztként, dísztelen fellahruhában!

A 10-11. századtól a 17. század végéig ugyanis a Kárpát-medence perifériáján lakó magyarság még őrzött a tudatában bizonyos szakrális emlékeket, ami az égi eredetével függött össze, gondoljuk arra, hogy Székelyföld egyes területein vagy Beregben a pásztorok rovásírással jegyezték fel a fontosabb eseményeket maguknak, még 700 évvel István után is!

Nem véletlenül, ugyanis a latin betűkészlet teljesen alkalmatlan a magyar nyelv hangjainak a jelzésére.

És bizony - ezt kevesen tudják - igazából csak a Rákóczi-szabadságharc után állt be a magyarságnál a teljes amnézia, az ősi eredet emlékének teljes elvesztése!

Utána már csak 100%-ban a nyugati eszmék alapján magyarkodó uralkodóosztályt és értelmiséget látunk, akiknek bár a szándékuk olykor nemes volt, de nem volt tudatosságuk arra ( a tudatosság első fokon az eredeti hazára való emlékezést jelenti!!! ), hogy a sémi vallásos mítosz és az indoeurópai deszakrális népek tömegei és materialista tudománya között megtalálják azt a vezérfonalat, mely feloldja az önmaguk lelkében dúló harcot és feszítő ellentmondást!

Ez a belső lelki harc pedig Kölcseytől Petőfin át egészen Adyig jól látszik!

Nem véletlen, hogy Kölcsey himnusza lett a nemzeti himnusz, mely nem más, mint egy sémi isten előtt való leborulás apoteózisa! - a velejáró el nem követett bűnök miatti vezekléssel együtt.

Így amíg a környező népek a semmiből csiholt nacionalizmusok vezérlete alatt a nem létező dicső múltjukat énekelték meg a himnuszaikban, addig a magyarság már a reformkor végén elkezdte az aktuális el nem követett bűnök miatti vezeklést :

- 1849-es fegyverletételt ( Egyáltalán nem volt szükségszerű a vereség, vagy az, hogy már akkor Magyarország ne függetlenedjen a Habsburgoktól, ha pl. a tábornoki kara, élén Görgeyvel nem lett volna kettős kötődésű - azaz szabadkőműves! )

- 1867-es Kiegyezést, mely elsősorban pszichológiailag taposta sárba a magyarság maradék önbecsülését is a mindennapi kicsinyes kompromisszumokban ( megelőlegezve a Kádár-korszakot ), amely a magyarság lelki típusával ellentétes és idegenek által véghez vitt erőltetett modernizációt is jelentett.

- és mikor eljött 1914, a magyar bakák már 'Ferenc József azt üzente...' nótával mentek a frontra.

- 1920-ra pedig teljesen természetesen módon jött létre Tria-non, azaz a Három Nem - ébresztő Barátaim! -, mert ekkorra a magyarság már háromszorosan tagadta meg az eredetét :

1. Géza-Istvántól kezdve az égi magyarságot, a szíriuszi energiákat,

2. A felvilágosodás korától a földi ( hun-etruszk-szumír stb. ) eredetét,

3. A Kiegyezéstől kezdve önmaga isteni eredetét, azaz lelkileg is materialista lett.

A környező népek ezalatt a semmiből ( persze nem kis szabadkőműves hátszéllel ) egy dicső, azaz vállalható múltat teremtettek maguknak, és éppen ezért bizakodóan tudtak a jövőbe is nézni!

És az élet egy dinamikus rendszer - erről már volt szó korábban - mindig annak adja a kezdeményezés jogát, aki pillanatnyilag a legdinamikusabb, teljesen függetlenül attól, hogy az a szándék az adott kor erkölcsi ítélete szerint jónak vagy rossznak mondható, mert az élet, bármilyen élet, csakis dinamikus elemekből születhet! ( Ezt már Nietzsche is felfedezte. )

És az Élet nyilván az egész 20. században nem azt a magyarságot fogja választani, amely még Trianon után is az el nem követett bűneit akarja mindenáron vezekelni és aminek következtében a világ legelöregedettebb, legöngyűlölőbb, legbetegebb társadalma lett...”

 


A 21. század elejére a magyarság tehát eljutott egy olyan tudati-lelki-anyagi mélypontra, mely után már nincs tovább! Ez teljesen lehetetlen! Mert ilyen szintű tudati amnézia, ilyen mértékű szeretetlenség és anyagi kifosztottság után csak a halál vagy a teljes feltámadás következhet!

Jóllehet van egy általános tudati-lelki-anyagi lebutulás-érzéketlenség-kifosztottság a Föld minden népénél is, mely a földi emberiség globális válságának a következménye, de olyan nép nincs pillanatnyilag a Földön, amely ezeket a sorscsapásokat háromszorosan élné át!

Mert van pl. teljes anyagi kifosztottság, mint Afrikában, de ezt többé-kevésbé ellensúlyozza a család és az archaikus maradvány-társadalom óvó ereje, összetartása.

Aztán van olyan is, hogy anyagi jólét meg szociális biztonság, mint Svájcban vagy a skandináv államokban, melyek viszont részben ellensúlyozzák ( legalábbis elviselhetővé teszik ) azt a nagyfokú szeretetlenséget, mellyel ott az emberek egymást kezelik, ugyanis a család, mint intézmény ezekben az államokban már megszűnt, de semmilyen más emberi közösség sem létezik, kivéve a pénz és karrier érdekében összeállt  ideiglenes „team”-eket.

De olyan földi állam is van, mint pl. Bhután, amely bizony a világ egyik legszegényebb országai közé tartozik, mégis ellensúlyozza ezt bizonyos fokig az ott uralkodó nagyfokú spiritualitás, vagyis az, hogy ott a vallást ( a buddhizmust ) komolyan veszik, és nem csak a tömeg szokásos altatására felhasznált eszköz, hogy közben a finánctőke akadálytalanul kifoszthassa a népet.

Ezzel szemben Magyarország minden földi nyomorúság esszenciáját gyűjtötte be, különösen az utóbbi 60-70 év során. ( Ezt Fekete Gyula író is észrevette már a hetvenes évektől. ) Mert nem csak anyagilag lett teljesen kifosztva, nem csak családi és társadalmi szinten lett mindenki egymásnak a farkasa, hanem még a maradék spiritualitását, mint utolsó menedéket, mint egyetlen reményt adó tényezőt is kultikusan megtagadja!

Ezen utolsó megállapítással szemben persze azt lehetne felhozni, hogy különösen az álrendszerváltás óta számtalan szervezetnek, társaságnak meg önálló kezdeményezésnek is az volt a célja, hogy valami „magyar szerves közösséget” hozzon létre.

Azonban ideje belátni : ezeknek a „szerves közösségeknek” valójában ugyanolyan funkciójuk volt/van, mint az egyházaknak : altatni a tömeget, éppen azért, hogy a magyarok maradék szeretet-energiájukkal az elnyomóik istenét éltessék, miközben a saját vérük legtehetségesebbjeitől még a levegőt is megtagadják!

A mindennapi éltünk pedig erre ékes bizonyíték.

Mert miért van az, hogy az ország 2/3-a hónap 20. után csalásostul együtt gyakorlatilag az éhhalál szélén áll? Miért van az, hogy erről sem az írott, sem elektronikus média nem számol be? És miért van az, hogy ezt a magyar nép természetesnek veszi? - Mert annak veszi, mert annyira meg van félemlítve, jóllehet a tényekkel mindenki tisztában van, mármint azzal, hogy a magyar népet éri a legarcátlanabb globalista kizsákmányolás, de a mi sorsunk mégis csak az lenne, hogy hallgassunk, hogy nyomorult testi létünket minden pusztítás és magyarság-gyalázás ellenére még rabszolgaként ideig-óráig fenntartsuk – na, ez az a magatartás, amelyhez képest egy útszéli prostituált erkölcsi színvonala már komoly értéket képvisel!

Mert ilyen szinte jutott a magyarság! Oda, ahová már egy nép sem tudna lesüllyedni!

A magyarság „értelmisége” pedig – az a lángoszlop, ugye, melynek vezetni kellene a népet tűzön-vízen át az új Kánaán felé – kivétel nélkül fogott ember, akik már gyakorlatilag az álrendszerváltás előtt/alatt eladták a magyar lelküket egy tál lencséért (  minimálbéréért vagy annak kétszereséért, háromszorosáért ), hogy ne lássák, ne érzékeljék, vagy ha látják, akkor ne tegyék szóvá a családjuk, környezetük és az egész ország lepusztítását.

És itt, a mélypont „csúcspontján” mégis megszólal egy hang, egy olyan belső rezgés, amely nem földi eredetű, de ehhez a világegyetemhez sem tartozik : „Emlékezz, hogy honnan jöttél!” ( Ez azért van, mert minden tudati megfordulás alapja a lélek ősemlékezésének újbóli megjelenése! )

Ez a hang persze már ezred évek óta itt rezeg, de erre a földi életösztön őrületében a magyarnak mondott emberek eddig nem figyeltek oda, mert azt hitték, hogy más népek társadalmi-erkölcsi-vallásos-tudományos-ezoterikus normái szerint élve majd azt a bennük élő mély lelki űrt be tudják tölteni!

De 2012-ben már tudjuk, hogy ez nem lehetséges!

A magyarságnak az elő halálból való feltámadásának, modernebb szóhasználattal felemelkedésének energiái teljesen más forrásból, teljesen más világegyetemből kell jönnie! Éppen azért, hogy a fenti, az idézetben felsorolt három alapvető fázison ( a Szíriuszi kozmikus központtal való kapcsolata, a magyarság utolsó 13.000 évének pontos ismerete, a belső isteni Fény helyreállítása ) mindenki végigmenjen, azaz újra magyar legyen!


Ha ez viszont még nincs meg, akkor gyakorlatilag senkinek sincs joga arra, hogy magyarnak nevezze magát, legfeljebb csak vágyhat rá!


És ezért minden olyan „magyarságmentő próbálkozások” is, melyek az álrendszerváltás óta futószalagon jönnek elő a nemzetinek mondott ötletgyárakból, már akkor halottak, mielőtt még kigondolták volna őket, mert vagy teljes tudatlanságról tanúskodnak a három pontot illetően, vagy pedig valamelyik elemét nagyon is tudatosan tagadják meg.

Mert mit szóljunk azokról, akik úgy akarnak „nemzetet menteni”, hogy egy sémi isten több ezer éve lejárt kultuszát ajánlják most is egyetlen gyógyszerként a materializmusra ( arra, amit éppen a sémi isten okozott ), vagy egy László király idejében politikai célból ideiglenesen összetákolt koronában látják a magyarság egységét, függetlenségét és jogát a saját földjére ( úgy, hogy az eredeti manicheus koronából már gyakorlatilag semmi sem maradt, csak a bizánci és latin koronarész a maguk judeo-keresztény egyházi szentjeivel )

Vagy ott vannak az indogermán militarizmus harcias magyarjai, akik a nyugat-európai minták alapján próbálják kiélni a globál-világelit által életveszélyesnek és üldözendőnek nyilvánított nemzeti érzésüket, vagy a futballpályákon, vagy militánsnak hangzó gittegyletekben, de legtöbbször csak nethuszárként a világhálón.

Ez a nacionalizmus azonban, kedves Barátaim, akármennyire is megértjük a fájdalmaitokat, nem megoldás – éppen azért, mert nem magyar! És ha 1000 év eddigi kudarca nem volt még elég számotokra, gondoljatok arra, amit az egyik nagy magyar Jós ( Jézus ) mondott az őt abszolút nem értő sémi környezetében : „ Keressétek először Isten országát, az Ő Igazságát, és minden más megadatik néktek.”

És hogy e ezred éveken át halálra prédikált soroknak az eredeti értelmét is visszaállítsuk, a magyar Jós e szavai azt jelentik : először fedezzétek fel a saját belső fény-Mag-otokat, és így meg fogjátok találni a kozmikus Mag-yarságot is!

Ez a felfedezés pedig fokozatosan megváltoztatja az ember teljes személyiségét, amely most már nem lesz sem egyoldalú vallási szektás-fanatikus ( sémi modell ), sem egyoldalú hideg intellektus ( indogermán modell ), hanem a szív és a fej egy magasabb harmonikus egysége születik meg, a rég vágyott, de soha el nem ért egyensúly, a duális világegyetemünkből hiányzó nyolcadik elem : a Mag-yar!


És ha ez az Egység létre jön, akkor az az ember, aki most már valóban magyarrá lett, felfedezi, hogy tulajdonképpen csak egyetlen valóság létezik, egy bizonyos Mag-állapot, egy Mag-világegyetem, ahol nincs tér és nincs idő, csak  Mag-a a Végső Valóság, melyből minden emanáció, megnyilvánulás kiindul és oda is tér vissza; a fizikai és spirituális világegyetemek végtelen számú variánsai jönnek innen elő, hogy a Mindenség minden lénye teljes tapasztalatot és teljes tudást szerezzen, mely csak a Mag-világegyetemben áll össze Teljes Tudatossággá!


És hosszú évezredek után most jött el újra az az időszak azon magyar lelkű emberek számára, akik ezekben a napokban a Felemelkedés lehetőségét reménnyel telve várják, hogy megkezdjék a csodálatos utazásukat a Végső Valóság e Mag-világegyeteme felé, melynek az első állomása a Szíriusz 6. dimenziós szférája lesz, az a mennyei otthon, ahonnan jöttek, ahonnan származnak.


Úgy legyen!

 

Forrás: Spiritufo