A Szfinx kozmikus emlékezete és Jézus űrhajója
A Szfinx kozmikus emlékezete és Jézus űrhajója
Az egyiptomi gizai fennsíkon álló Szfinxet mindig a misztériumok, a titkos tudás egyik őrzőjének tartották, mivel a köré szőtt mítoszok és legendák évezredeken át erre utaltak. A 19. század közepétől induló hivatalos egyiptológia-tudomány pedig mind a mai napig vagy durva, materialista régészeti módszerek használatával, vagy éppen minden kutatás letiltásával próbálja ( legalábbis a nagy közönség számára ) elbagatellizálni és félreértelmezni a Szfinxnek és a vele összefüggő földalatti építményeknek az emberiség Végső Idejében betöltött kulcsfontosságú szerepét!
A 20. század harmincas éveiben azonban Edgar Cayce, az "alvó próféta" igazlátásaiban sokszor utalt a Szfinx építése körüli időkre, és arra is, hogy ez hatalmas oroszlán testű kőszobor milyen szerep fog játszani számunkra most a 2000. év körüli Végső Időkben.
John Anthony West ( a Szfinx 20. század végi kutatója és egyike Szfinx korát helyesen megbecsülő első régészeknek ) így jellemzi Edgar Cayce Szfinxszel kapcsolatos próféciáit :
"Ő a legismertebb és a legkülönlegesebb azok közül, akik megjósolták, hogy egy felvilágosult Új Kor fog felemelkedni a régi romjaiból. Cayce megjósolta, hogy 1998-ban meg fognak nyitni a a gizai Szfinx mancsai között egy titkos kamrát, amely felfedi Atlantisz elveszett történetét. Ez az esemény lesz a Második Eljövetel előfutára, és annak a jele, hogy hamarosan elkezdődik egy új korszak. Ugyanakkor két független tudományos kutatás is igazolta a meglétét valaminek, ami úgy tűnik, a Szfinx mancsai között elhelyezkedő kamra, de jelen pillanatban az egyiptomi hatóságok nem tervezik a kutatások további folytatását."
A Szfinx-szobor természetesen szervesen össze függ a mellette fekvő piramisokkal és gizai fennsíkon álló egész épületegyüttessel is. Szerencsére ma már a haladó kutatás is bizonyosan tudja ( ahogy ezt teozófus beavatottak már a 19. században is tudták ), hogy a Szfinxet még a piramisoknál is régebben építették.
A Szfinx-szobor formája pedig egyértelműen utal a keletkezésének az idejére, de a mai napig tartó funkciójára is!
A Szfinx teste oroszlán, feje viszont egy nőé - ez a misztériumok nyelvén azt jelenti, a Földtörténet előző aranykorának hajnalán született a szobor, a Szűz és az Oroszlán világkorszak határán, körülbelül 13.000 évvel ezelőtt!
Ha pedig visszaszámolunk 2160 évenként, akkor eljutunk az Oroszlán korszak kezdetének ( és a Szűz végének ) pontos a dátumáig. A visszaszámolást azonban mi most 1962-vel kezdjük, mivel az Arvisurák ezt az évet adják meg az asztrológiai Vízöntő-korszak kezdetének. ( Mivel 1962. február 4-5-én állt együtt hét bolygó a Vízöntőben - a sémi-indoeurópai ezoterika természetesen más Vízöntő-kezdőidőpontokat is használ, de mi érthető módon most a sámán-tudást használjuk. ) :
Kr.e 198 - Kr.u. 1962 - Halak korszaka
Kr.e. 2358 - Kr.e 198 - Kos korszaka
Kr.e. 4518 - Kr.e 2358 - Bika korszaka
Kr.e 6678 - Kr.e 4518 - Ikrek korszaka
Kr.e 8838 - Kr.e 6678 - Rák korszaka
Kr.e 10.998 - Kr.e 8838 - Oroszlán korszaka
Azaz Kr. e. 11.000 körül alkották meg a Szfinxet, mely keletre néz, várva az emberiség Vízöntő-kori feltámadását...
És hogy ezek mennyire alapösszefüggések, és már milyen régen ismertek, idézünk Gerald Massey ( a maga korában költőként, Shakespeare-kutatóként, egyiptológusként volt ismert Angliában ) 1907-ben kiadott népszerű könyvéből, a 'Ancient Egypt, the Light of the World' -ből:
"A rendületlen nyugalomba burkolózó nagy Szfinxet, e titkok őrzőjét, a horizonton, a keleti napéjegyenlőség pontjánál helyezték el, akkor, amikor a "tisztességes távozás" kapuja az Oroszlán jegyében volt, a "tisztességes belépés" kapui pedig a Vízöntő jegyében voltak, vagyis a mennyei glóbuszon, az eredet őskáosza fölött jelent meg a szobor. Ezért a Szfinx ( mikor az együttállás helye az Oroszlán jegyében lévő precessziós pontnál helyezkedett el ) nem más, mint a kettős horizont egyik alakja, és Har-Makhu megkettőződése. És ezt a tényt ( mint ahogy ez az egyiptomiakra jellemző volt ) azonnal regisztrálták, és a Szfinxet olyan emlékműként datálhatjuk, amelyet ezek a nagy építők és gondolkodók, akik olyan nagy mértékben saját lényük felett éltek, úgy 13.000 évvel ezelőtt emelhettek."
A Szfinx formája mellett ( az oroszlán nemcsak a precessziós aranykorszakra utal, hanem arra is, hogyoroszlánként őrzi mai napig a misztériumokat! ) azonban sokkal fontosabb megérteni a szobor valódi funkcióját. Ez az összefüggés pedig akkor tárulhat fel számunkra, ha megértjük, hogy minden prófécia, amely a Szfinxszel összefügg, a mancsainál ( vagy máshol is ) Vég Időkben megnyíló kapuról szól, amely mögött egy folyosórendszer olyan földalatti termekbe visz, ahol bizonyos titkos tudás földi bizonyítékait őrzik évezredek óta.
Ezeket a földi bizonyítékokat és relikviákat őrző titkos termeket a misztériumok mindig is a "Feljegyzések csarnokainak" nevezték, melynek van egy agyagi és van egy nem-anyagi vetülete!
( Hozzá kell azonban tenni, hogy nem csak az egyiptomi misztériumoknak vannak mai napig létező Feljegyzések Csarnokai, hanem minden olyan misztériumnak Lemúria óta, amely itt a Földön a sötét erők állandó támadásai miatt veszélyeztetve érezték a létüket! Ezért bizonyosak lehetünk benne pl. nem csak a Szfinx és a piramisok alatt vannak titkos helyiségek, hanem az Andok barlangrendszerében - lásd Juan Móricz kutatásait - vagy a Himalájában is stb. )
A nem-anyagi vetület pedig azt jelenti, hogy a lényegi tudás nem-anyagi! Az igaz ismeretet ugyanis sohasem lehet szavakkal kifejezni, sem semmilyen más alacsonyabb dimenziós közvetítő eszközzel. Mert az igaz tudás multidimenzionális és legalább kauzálsíkig felérő tudattal lehet mélyebb kozmikus rálátása valakinek, azaz akkor, mikor az emberi tudatközpontot, az agyüregeket nem a mai romlott asztrális légkör tölti meg, hanem isten szeretetfénye - micsoda különbség!
És ha ez a szeretetfény lángol a homlokcsont mögött, lesz az a kulcsrezgés, amely minden eddigi látszatra titkos ajtót fel fog tárni - de addig nem!
Edgar Cayce egyike volt azoknak a keveseknek a 20. században, aki transzállapota idején felemelkedett erre az igaz tudás rezgésszintjére, és megpróbálta az ott tapasztaltakat úgy-ahogy a felsőbb Énje segítségével szavakba foglalni.
És igen figyelemre méltó, amit mondott a korai Egyiptom alapításának korszakával kapcsolatosan is. Cayce szerint ugyanis az atlantiszi magas technikai fejlettségű civilizáció elpusztulása Kr. e. 10. 500 körül került sor. Az atlantiszi túlélők csoportjai a világ különböző tájaira vándoroltak el, néhányan az amerikai kontinensre ( Yucatán,Peru, Ecuador, Mexikó, Ohio területére ) a Pireneusokba és Nyugat-Európa egyéb területére, mások a Nílus völgyébe, Egyiptomba is eljutottak, és ide Kr.e. 10.500-ban a "Feljegyzéseket" is magukkal hozták, és ahogy Cayce mondja, ekkor alakult ki a gizai nekropolisz :
"Ekkor elkezdték az előkészületeit annak, amit később Nagy Piramisnak neveztek el... Akkor Hermésszel és Rával elkezdődött annak a helynek az építése, amelyet most Gizeh-nek neveznek, amellyel formát öltöttek azok a próféciák, amelyek a Feljegyzések Templomában és a Gyönyörű Templomban voltak, ennek megépítésével, amely majd a Beavatottak Csarnoka lesz, amelyre néha a Fehér Testvériség elnevezéssel utalnak.
Nemzetek felemelkedését és bukását ábrázolták ugyanebben a templomban, amely tolmácsolta azt, ami volt, ami van, ami eljövendő... Ebbe került aztán valamennyi feljegyzés a papok által megadott kezdetektől fogva...addig az időszakig, amikor változás lesz a Föld helyzetében, és vissza fog térni a Nagy Beavatott ( Jézus ) ide, és más országokba is, hogy ezzel beteljesüljenek az ott ábrázolt próféciák...
... 10.490 - 10.390 évvel az előtt építették ( a Nagy Piramist ), mielőtt a Herceg ( Jézus ) Egyiptom földjére lepett volna... Amikor a Föld körüli vonalakat a matematikai pontosság szemszögéből vizsgálják, akkor rá fognak jönni, hogy a központ pontosan a Nagy Piramis előtt van... ( Megj : ez azt jelenti, hogy a Föld szélességi és hosszúsági köreinek, azaz energetikai vonalainak igazi kiinduló pontja a mai napig valójában a Kheopsz-piramis! ) A megfelelő időben pontos képzeletbeli vonalat lehet húzni a Nagy Piramis bejáratából a Nagy Medve csillagkép második csillagáig, amelyet Sarkcsillagnak is nevezünk. Ez azt jelzi, hogy ez az a rendszer, amely felé útjára indul a lélek...
Cayce elmondja még, hogy Jézus, valamint Keresztelő Szent János voltak az utolsók azok sorában, akik a beavatás legmagasabb fokozatát ebben az építményben megszerezték :
"... akkor Ő, Jézus, elment Egyiptomba, hogy befejeződjön a tanításra való felkészülése... Ő Jánossal, a hírnökkel volt, az Egyiptomban való képzésének ideje alatt... János ment először Egyiptomba, ahol Jézus csatlakozott hozzá, és mindkettőjüket beavatták ott a piramisban, illetve templomban... mint ahogy gyakran jeleztük, sok ország tanításainak egyesülését hozták össze Egyiptomban ( Megj : a gnoszticista szinkretizmust ), amelyből a Földön e tanítások hatása szerteszét áramlott..."
Edgar Cayce tehát többször utal ( még a harmincas évek elején ) arra, hogy 1998 körül három fontos esemény várható egymással szoros összefüggésben :
1. A Szfinx titkos bejáratának felfedezése, mely az atlantiszi Feljegyzések Csarnokába vagy Feljegyzések kamrájába/ sírboltjába visz,
2. Ezzel párhuzamosan geológia változások kezdőnek és a Föld pólusai átrendeződnek,
3. Új korszak kezdődik röviddel 1998 után, amely egybeesik Jézus Második Eljövetelével és az azt követő uralkodásával.
Most pedig nézzük még meg, hogy épp az 1998-as évben, Mihály arkangyal milyen fontos üzenetet, azaz megváltó tant adott át az emberiségnek már az Új Spiritualitás nyelvén egy amerikai kontaktán, Orpheus Pyloson keresztül. Részlet a ’Mihály arkangyal útmutatása az új évezredre’ c. könyvből :
„Atlantisz teljes megsemmisülése előtt sok lemuriai, aki nem értett egyet az atlantisziak helytelen viselkedésével, és a nagy hatalmú kristályok rosszra történő használatával, vándorlásba kezdett. Csatlakozott hozzájuk néhány atlantiszi testvér is, akik szintén nem értettek egyet azzal, ami ott történt. Ezt az egyesült csoportot arra kérték a magasabb szintű lények, hogy vándoroljanak keresztül a bolygó egész felületén, és hozzanak létre mindenfelé iskolákat, tudásraktárakat, leszállóállomásokat és energiarács-örvényeket. Ma ti is ismeritek ezeket a világszerte megtalálható, nagy hatalmú templomokat és piramisokat.
Bár sok ember nem tudja, piramisok mindig mindenfelé léteztek a galaxisban, és azon túl is. Nem csoda hát, ha sokak érdeklődését felkeltik ezek a piramisok, és igyekeznek megérteni jelentésüket és használatukat. Amint most már láthatjátok, évezredeken át a Földön fizikai-éteri lények uralkodtak, akik az egész bolygótokon építették civilizációjukat. Ezért találhattok sok piramist az összes még víz feletti földrészen, illetve ezért van sok belőlük a nagy óceánok és tengerek mélyén is. Minden ilyen piramis egy nagyon kifinomult energiarács-rendszer segítségével kapcsolódott a többihez, amit pókháló ley-vonalaknak neveztek.
Ezeket a piramisokat nemcsak azért építették, hogy a Föld energiaörvényeinek helyet biztosítsanak, hanem azért is, hogy helyet adjanak a sok intergalaktikus világot összekapcsoló láthatatlan intergalaktikus energiavonalakat tartalmazó térképrendszernek. ( megj : ezek azok az útjelző táblák, melyek a különböző fejlett civilizációk anyahajó-közlekedését segítik a kozmikus űrutazásaiknál. ) Talán már ismertek olyan világokat, mint az Epszilon Bootes, a Plejádok, a Szaturnusz, a Vénusz, a Szíriusz, az Arkturusz intergalaktikus főnöksége, és még sok mást. Mindegyik ilyen hely, illetve bolygórendszer sajátos rezgést hordoz, és mind dinamikusan kapcsolódik a többihez és más, az Univerzum rendszerében létező piramisokhoz. ( megj : lásd pl. Richard Hoagland munkásságát, aki először mutatott rá még a nyolcvanas években a földi és marsi piramisok lényegi azonosságára. )
A fizikai piramisok csupán a külső burkot képezik, míg a belső rezgése annak, amit a piramisok valójában tartalmaznak, nagyon jelentős. Hogy miért? Mert ezek azok a megalitikus szerkezetek, amelyeket Lemuria idejének kezdetén terveztek és helyeztek el megkülönböztetett kommunikációs állomásokként és leszállóhelyekként. A magasabb szintű lények ismerték azt az energiát, melyek ezek a láthatatlan örvények tartalmaztak, és arra használták őket, hogy belépjenek a Földre, illetve elhagyják azt.
Amikor már a belső világokban voltak, amelyeket a piramisokon keresztül tudtak megközelíteni, egy teleportációs gépezet segítségével tudtak a Földön belül ( a belsejében ) utazni, fénycsöveken, egyik piramistól a másikig. Mivel a piramisok fénycsövei nem a lineáris időkeretben működtek, hanem az előidézett energiai tér-ideje szerint, a lemuriaiak könnyedén kommunikáltak és utazgattak a Föld belsejében bármely állomások között ( piramisok ) között. Ráadásul a Földről a létezés külső világai felé is volt lehetőség az űrutazásra a Vimana hajók segítségével. Létezett továbbá egy pálya-meghatározó szerkezet is, egy olyan kézi eszköz, amely telepatikusan újrarendezte a test molekuláris rezgését, így lehetővé téve az azonnali teleportációt a Földön túli dimenzióközi birodalmakban.
Amikor ránéztek a Föld mai piramisaira, figyeljétek meg, hogy van egy fordított éteri piramis-alakzat is a talajszint alatt, amely képes benneteket elvinni egy másik rezgés szintjére, illetve a tapasztalás egy másik síkjára.
Az egyik nagyobb bejárat Gízában van ( megj : a Belső Föld városai felé ), a Szfinx lábánál, ahol a magasabb szintű lények képesek voltak telepatikusan felemelni rezgésszintjüket, és meglátni a többi világba vezető kapukat. Ezt lant-szezám technikának nevezték. Dallamos furulya-szerű hangok voltak ezek, amelyek a hang különböző mintáit hozták létre a különböző oktávokon, amelyek a kaput nyitották. Bárhol, ahol egy ilyen kapu megnyílt, egyúttal felfedte egy piramis-nap fényenergiáját, amely a piramis alatti középpontba vezető folyosót világította meg, valamint egy bejáratot egy másik világ rezgése felé.
Azok a lények, akik képesek voltak megnyitni a piramist, találkozhattak az idősekkel a Föld középpontjában ( megj : a Belső Föld városainak óriás emberiségével ), ahol a megfelelő helyen segíthettek a később megépítendő templomok, iskolák tűzenergiáját gondozni, és a magasabb színtű fejlődéshez beavatást kaphattak. Az idősek, vagy más néven az arany lények, azok a bölcs vezetők voltak, akiket arra választottak, hogy a Föld teremtésekor a belső dimenziójának világában elhelyezett Holografikus Adattárat gondozzák és használják. Ők még ma is segítik az emberiséget.
Később aztán azok a lemuriaiak és atlantisziak, akik nem értettek egyet a tűzkristály erejének folyamatos rossz célokra történő használatával, elkezdek vándorolni egy, az emberek között Egyiptomként ismert vidékre. Itt további piramisokat és templomokat emeltek, miközben megőrizték a tér-időben való utazási képességüket. A fáraók, a szárnyaló matriarchális fáraók, papok és papnők és a papi személyzet ( a szent matematika tudói ) fizikai-éteri lények voltak, akiket időnként „Isten fiai és lányai” névvel illettek és akik ennek a civilizációnak a korai szakaszában uralkodtak.
A kor egyik legjellegzetesebb lénye Thot volt, egy kimagasló tehetségű tudós, filozófus, ő hozta el a smaragdtábla tanítását. Ő volt a fő piramisok építésze is, például a gízai Kheopsz piramisáé. Az Epszilon Bootes piramidológusaival dolgozott össze.* Mivel sokszor találkozott az idősekkel, és így sokféle beavatásban részesült, halhatatlansággal ajándékozták meg. Ennek az ajándéknak a segítségével a dinasztiák kora előtt ( megj : az Oroszlán világkorszakban ) évezredeken át befolyásolni tudta Egyiptom ügyeit.
Megosztok veletek valamit a piramis főbb termei közül kettőről, amelyekben sok hasonló magas szintű lény, többek között Thot is, munkálkodott. Az egyik ilyen terem kör alapú volt, és gyönyörű szikrázó fényben úszott, olyan fényben, mely messze túlhalad azon a fényen, ami jelenleg a Földön tapasztalható. Ebben az isteni fényben sosincs meg a fény homálya, amely folyamatosan terjed, amint a tudatos lények emelkednek a magasabb frekvencia felé. A talajt tűzkristály világította meg, a mennyezet pedig aktív, átlátszó, az űrhöz, a belső világhoz és a Föld felszínének örvényeihez kapcsolódó energia-rácsvonalakból és ley-vonalakból állt. Ez a bizonyos terem szolgált találkozóhelyül a különféle tanácsok számára, valamint az Isten fiai és lányai közösségének összejövetelei számára is. Itt dolgozhattak a csillagközi térképrendszeren, amely nagyon lényeges az űrutazás szempontjából.
A második termet a csillaghajók kör, háromszög és téglalapalakú elemeinek, valamint más, űrutazásra használatos hajók tárolására használták. Bizonyos hajók hidrosztatikus nyomással, vagy éternek nevezett univerzális alapanyaggal működtek. Használták továbbá az atlantiszi légerőt, amely a hangok és színek rezgésén keresztül generált energia tűzkristályok keltette forgószélszerű örvénye alapján működött.”
Végül idézzük ismét emlékezetünkbe két földönkívüli-kontaktát, mit mondtak a Szfinxszel és a piramisokkal kapcsolatban :
1. Boriszka, a Marsról jött fiú, 2003 :
"...a tudást nem a Kheopsz-piramis alatt fogják megtalálni, hanem egy másik helyen. De azt még nem találták meg. Az életünk meg fog változni, mikor megnyitják a Szfinxet”, mondta, majd hozzátette, hogy valahol a szobor füle mögött fog megnyílni ( a dimenziókapu ), de arra nem emlékszik, hogy pontosan hol."
2. Reinhold Schmidt, 1960. február :
"...Reinholdot elvezették a piramis egy titkos földalatti helyiségébe, egy terjedelmesebb háromszögletű kamrába, ahol egy kisebb űrhajó volt található + ott volt még Jézus Krisztus földi életének sok bizonyítéka; ekkor azt mondták neki :
1998 után, mikor az új korszak ( a Vízöntő ) elkezdődik, a piramisnak ez a titkos kamrája fel fog tárulni, így az emberiség először fog kézzelfogható bizonyítékokat kapni Jézus Krisztus életéről és végre valódi ( földönkívüli ) eredetét is fel fogja ismerni!”
(*) „Az Epszilon Bootes az a csillagrendszer, amely ellenőrzi és aktiválja az egész Univerzum összes piramisát.” Mihály arkangyal még azt mondja ezzel kapcsolatban : „ Az Epszilon Bootes-i lények között vannak azok a matematikusok, akik a piramisokat gondozzák telepatikus képességeik útján. Geometriai szimbólumok segítségével egyes kapukat nyitva tartanak, és másokat, amelyek jelenleg nem használhatók, bezárnak. Ezek a piramidológusok magas szintű matematikát használnak arra, hogy elkészítsék a különféle piramisok tervét, hogy azok kompatibilisek legyenek minden bolygó frekvenciájával. Azok az emberek, akik a matematikához, mérnökséghez és épülettervezéshez közel álló szakterületen tevékenykednek, gyakran kapcsolatban állnak az Epszilon Bootes-i lényekkel.”