A Földalatti városok titkai 3.rész- Sharula Dux- Fényörvény

Sharula Dux Telos Hercegnője, Ra és Rana Mu lánya, aki itt él a felszínen közöttünk. 
 
 
FÉNY ÉS LEVEGŐ 
KORMÁNYZÁS ÉS BÍRÁSKODÁS 
MELCHIZEDEK PAPSÁG 
FOGANTATÁS 
SZÜLÉS 
FIATALSÁG ÉS OKTATÁS 
 
 
Bemutattuk Telos városát, ami egy földalatti Lemúriai város, mely 12.000 évvel ezelőtt épült Atlantisz és Lemúria elsüllyedésének a következményeként, ugyanis az Atlantiszi-Lemúriai háborúk során mi földalatti városokat építettünk. Telos a Shasta-hegy alatt van, és ez az a város, ahonnan én jövök. Most Telos kultúráját fogjuk tanulmányozni. 
 
A város tehát öt különböző szinten épült, a legfelső szintje magának a városnak a fő szintje. A második szint lefelé a gyártási szint, és ahol számos oktatás is folyik. A harmadik szint a hydroponikus kertek szintje. A negyedik szint egy rész hydroponikus kert, egy rész gyártás, és egy természeti szint. És a legalsó szint olyan természeti szintként működik, ahol számos állat és növényfaj létezik. 
 
Sok ember megkérdezte : "Hogyan tudsz a föld alatt élni? És egyáltalán milyen fajta fényt használtok, vagy milyen lámpáitok vannak? Vagy ti egy vakond nép vagytok?" - Igen, van fényünk! Van egy olyan eljárás, hogy egy magas kristálytartalmú követ összevegyítenek egy elektromágneses energiamezővel. Ez az energiainfúzió lényegében azt okozza, hogy a kő kristálymátrixa egy olyan polaritást hoz létre, ami megengedi a kőnek, hogy az befogadja a még láthatatlan sugarakat, és látható fényként engedje vissza azokat. Lényegében egy kis nappá válik. A mi fő világítási szerkezetünk a városokban, ahogyan más földalatti városokban is, ezeknek a kövek segítségével van előállítva. Az a fény, melyet ők produkálnak, egy teljes spektrumú világítás, mely minden sugarat beenged. Alapjában véve ez az energiainfúziós eljárás azt csinálja, hogy a kő egy kis nappá válik, és a nap égni fog körülbelül fél, vagy egy millió éven át, míg a kő, vagy a kristálymátrix ki nem merül, és a kő nem képes már ily módon funkcionálni. Hát így vannak olyan fényeink, melyek sok-sok ezer évig fognak világítani. 
 
Ebben a struktúrában létrehoztunk egy kis ökoszisztémát. Más szavakkal, a növényeink által jutunk levegőhöz. Mi hozzuk létre a széndioxidot, mi és az állatok, és a növényeink felveszik a széndioxidot és oxigént hoznak létre számunkra. Hát lényegében ez egy kis ökoszisztéma, pont ahogyan a felszínen is működik. Úgyszintén vannak nyílásaink, melyek a felszínre vezetnek és levegőt hoznak számunkra. Van olyan vizünk is némely területen, ami nagy sebességgel halad. Ez a levegő körforgását idézi elő, frissíti azt, plusz sok negatív iont teremt. Lényegében ez egy teljes ökoszisztéma, ami nagyon hasonlít ahhoz, ami a felszínen működik. Ami azt illeti, annyira hatékonnyá vált, hogy egyre kevésbé függünk a szellőzőnyílásoktól. Ami azt illeti, a szellőzőnyílások nem valami pozitív megoldások amikor a levegő szennyezetté válik. 
 
Telos kormányzata a Tizenkettek Tanácsára épült. Ez 12 lény, ők a legelsők, felemelkedett mesterek. Ők olyan lények, akik bebizonyították maguknak, hogy nagy bölcsességben léteznek és képesek bármilyen incidens során hideg fejjel gondolkodni. A Tanácsunkban hat férfi és hat nő van, így a Tanács mindig kiegyensúlyozott, ahogyan mindkét láng, a férfias láng és a nőies láng is egyenlő mértékben van képviselve. A Tizenkettek Tanácsából kisebb tanácsok ágaznak városszerte, melyek úgyszintén tizenkettes alapon működnek. 
 
Az egyéni területekről a helyi tanácsokba hozzák a problémáikat, és ha a helyi tanács nem tud kigondolni egy olyan megoldást, ami az összes érintett számára megfelelő, akkor elhozzák azt a nagyobb tanácsokba, és végül az eredeti Tizenkettek Tanácsába. Az egyéni problémák nem kerülnek a tanácsok elé. Helyette ezek azok elé kerülnek, amit mi döntőbíráknak hívunk. A döntőbírák gyakran papok vagy papnők, akik az emberi psyché sokkal nagyobb megértésével rendelkeznek, és képesek betekinteni az Akashába is. Ezek a döntőbírák meg fogják hallgatni mindkét fél történetét, ha van, például egy polgári vita esetén, és hoznak egy döntést annak alapján amit hallottak, és amit az Akashában kiolvastak mindkét fél részéről. 
 
Azonnal eldöntöttük amióta ez a módszer működik, amint egy döntőbíró meghoz egy döntést, mivel ők papok és papnők és a legmagasabb szintről hozzák meg azt, egyértelmű, hogy nem esnek személyeskedésbe egyik vagy másik oldallal szemben sem. Úgyhogy eldöntöttük, hogy el fogjuk fogadni döntésüket bármi is az, és az incidensek véget is érnek. És szintén úgy találtuk, hogy ahelyett, hogy az emberek vitatkoznának egymással és incidens történne, azonnal a döntőbírókhoz megyünk, miközben megértjük azt, hogy egy szóváltás képes gyakran bármi másnál rosszabbá válni.
 
A Tizenkettek Tanácsának a Feje a hivatalos titulusa a Tizenkettek Tanácsához tartozó plusz Egynek. Ez az Egy valójában két lény, Ra és Rana Mu, akik Telos királya és királynője. Ra és Rana azt fejezi ki először is, hogy ők nagy Melchizedeck papok és papnők. Gyakran ikerlángok is, és ez egy örökletes pozíció. Ra és Rana Mu származása töretlen, és több mint 30.000 éven keresztül mostanáig állnak fenn. Amikor a következő Ra-t és Rana Mu-t választják, mivel az nem automatikusan az öregebb fiúra, vagy leányra száll át, így Ra-t és Rana Mu-t úgy választják meg, hogy a gyermekeik, vagy az unokáik közül melyik a legtehetségesebb arra, hogy elnyerje ezt. Akkor utasítják őket, hogy előbb vagy utóbb át kell menniük a teljes templomi képzésen és teljes Melchizedeck pappá vagy papnővé kell válniuk. 
 
Azt a megállapodást, ami akkor van ha a Tizenkettek Tanácsa meghoz egy döntést, Ra és Rana Mu tudja visszacsinálni, vagy kérni a változtatását. És még egy hang kerül ebbe a kormányzati folyamatba, ez pedig a templomé. A templomot bármely döntésben a végső szóként ismerik el, mivel sok szempontból ahogyan más földalatti városokban is, ez egy templomos társadalom. A templom nem fog beavatkozni a polgári kormányzásba, mint mondtam ők hozzák meg a végső döntéseket a főpapon és főpapnőn keresztül. 
 
A templom a Melchizedeck által működik. A Melchizedeck egy kozmikus papság. A Melchizedeck létezik mindenütt az Univerzumban. Mindazok alkotják, akik a magasabb birodalmakból lehozzák a fényterveket más birodalmakba. A Melchizedeck pap és papnő nagy megbízhatósága által bizonyítja, hogy mindig a fényt és mindig a jót irányozza elő, és a számos személyes jóságuk az, mely újra és újra bizonyítja, hogy miért a templom hozhatja meg az utolsó döntést, ugyanis ők mindig azt helyezik előre, amit a fény javasol, vagy valójában amit Isten kíván ahelyett amire vágynának, amit megvalósítanának. Így a templom egy nagyon jó hangadó fedélzetté válik arra vonatkozóan, hogy mit tegyünk. 
 
Egy templomos társadalomnál sok-sok ember vesz képzést a templomban. És sok ember tölt időt a templomban, de nem csak azok akik bevégzik, hogy papokká és papnőkké váljanak, hanem azok is akik más életutakra mennek, mert az emberi psyché nagyobb megértésére, a szellem nagyobb megértésére van szükségük, hogy úgy valósítsák meg a munkájukat, ahogyan azt tenniük kell. Mi hozza el számunkra, mi engedi meg nekünk hogy keresztülmenjünk például egy olyan életen, amilyen egy Telosban élő valakié, kezdve a fogantatásukkal vagy a születéssel. Telosban amint egy nő ráébred arra, hogy terhes, azonnal a templomba megy, és egy olyan szobába teszik, ahol semmi mást, csak gyönyörű képeket és zenét kap, és állandóan arról tájékoztatják, hogy ő gyönyörű, ő tökéletes, a gyermeke gyönyörű, a gyermeke tökéletes. Úgyhogy mondhatnánk, hogy a gyermekfogantatás első sejtjei tele vannak szépséggel, fénnyel, tökéletességgel. És az építőelemeik ott vannak, ahol azok kezdődnek. Amint elkezdik megérteni azt, hogy az érzelmek és ilyenek egyenesen a gyerek sejtjeibe mennek, például elkezdik megérteni, hogy egy olyan gyerek, akinek a szülei állandóan vitatkoznak a fogantatási és a táplálékfelvételi időszak során, a gyerek bizonytalanul fejlődik, elég gyakran veszekedős, vagy úgy nő fel, hogy teljesen azt érzi, hogy nem elég jó, teljesen mértékben azt érzi amit nem akar. Be lett bizonyítva, hogy a gyerekek állandóan azt hallják a szüleiktől mielőtt még megszülettek volna, hogy "Én nem akartam ezt a gyereket,", a gyerek állandóan abba fog felnőni, hogy "Én nem vagyok elég jó." 
 
Úgyhogy mi a gyerekeket jobb lábon indítjuk útnak azáltal, hogy állandóan érvényre juttatjuk, hogy ők elég jók, ők gyönyörűek. Egy anya és egy apa, mivel egy gyereknek pszichikus köteléke van mindkettővel, azonnal elkezd a gyerekhez beszélni, elkezdik elmondani, hogy ő milyen tökéletes. Sok időt töltenek szép dolgok nézésével. Sok időt töltenek azzal, hogy énekelnek egymásnak, vicces játékokat játszanak, alapjában véve újra keresztülmennek a mézesheteken. Így a gyermek részese ennek az örömnek. Egy másik dolog, ami a gyermek-születési folyamatát nagyon különbözővé teszi, hogy van egy olyan eljárásunk, ami felgyorsítja azt. Ezért egy nő csak három hónapig hordoz egy gyereket. Sok szempontból ez az, amilyenné az emberi feltétel szándékozik válni. A legtöbb emberi nő más bolygókon csak három hónapig hord egy gyereket. Ezért egy három hónapos magzat alapvetően kialakult. 
 
Akkortól kezdve nő. Ez a felgyorsított folyamat valójában akár hamarabb is befejeződik és ő csak nő. Így egy három hónapos baba természetesen nem lesz olyan nagy, mint egy kilenc hónapos baba, de a felgyorsított folyamatban elég nagy lesz ahhoz, hogy saját erejéből lássa el magát. De megpróbálunk visszatérni azokhoz az időkhöz, hogy ne legyen szükséges a felgyorsított folyamat, és a teljes terhességi folyamat visszatérjen arra, hogy csak három hónapos legyen. Így visszajutunk oda, hogy a nőknek sokkal de sokkal könnyebb legyen a gyerekszülés, ha érted, biztos vagyok benne. 
 
Egy másik dolog, amit szülés közben mindig teszünk az, hogy az összes szülés víz alatt történik. Úgy találtuk, hogy a vízalatti szülések hozzák a legnagyobb könnyedséget mindkét szülő és a gyerek számára is. Amikor egy nő eljut a vajúdásba, azonnal kap egy szülész papnőt, majd bemennek egy kádba a templom egyik szülészeti részlegében, ahol a kád testhőmérsékletű vízzel van feltöltve, és a szülész papnő az anyát egy enyhén hipnotikus állapotba helyezi. Ebben a hipnotikus állapotban a nő a semmiben van, ami hasonlít egy transzállapotra, és egyszerűen azt mondják neki, hogy nincs fájdalom. Ezek a szuggesztiók és a vízalatti szülés is, egy kellemes környezetet teremt, és a legtöbb nőnek egyáltalán nincsenek fájdalmaik. Egyszerűen a nyomást érzik. 
 
Egy vízalatti szülésben, mint azt sok nő kezdi most felfedezni, amikor a vajúdás során a vízben van, a lehetséges vajúdási fájdalmakat egyszerűen nyomásként érzik. Egyre több nőt próbálunk ráébreszteni erre a jelenségre. Arra, hogy ami a száraz földön fájdalomként, az a víz alatt egyszerűen nyomásként jelentkezik. Ez egy másodlagos célt is szolgál. Ilyenkor amikor a gyerek megszületik, nem kerül olyan sokkos helyzetbe, mint a felszínen mostanában. Amikor egy gyerek megszületik, azonnal kihúzzák egy meleg, kényelmes, nedves környezetből egy hideg, száraz, fényes környezetbe. És a régi időkben még meg is ütötték őket, hogy azonnal magához térjen az emberi lény, így azok közületek abba az ideába születtek újra, hogy az élet kemény, az élet fáj, az élet fájdalmas. 
 
Így a gyermekek elkezdenek bezárulni születésük időpontjától, és folytatják bezárulásukat - így nem tudják megvalósítani a valaha elért spirituális és fizikai szintjeiket, mivel már eldöntötték, hogy az élet túl fájdalmas. Egy víz alatt született gyermek a meleg környezetből azonnal egy kád meleg vízbe érkezik, és azonnal mindkét szülő megöleli, aki a kádban van a szülész papnővel együtt, és a gyermeket együtt ölelgetik és dédelgetik a víz alatt, így azonnal tudja, hogy a szülei ott vannak, ezért nem kerül bizonytalanságba. Onnantól a gyerek saját maga akarata által fog feljönni a felszínre és venni fog egy gyors lélegzetet, aztán alámerül ismét és a köldökzsinórból fog lélegezni, aztán feljön a felszínre saját magától újra, és vesz egy mély lélegzetet. Ez lassan kitágítja a tüdőket. A gyerek valójában képes lélegezni ugyanúgy egy fél óráig a köldökzsinóron onnantól, amikor megszületik. 
 
Ez a gyors belégzés nem okoz fájdalmat és a szövet, némely szövet valójában elég gyakran megrongálódik olyan születéskor, ami nem vízben történik, mivel a gyereket arra kényszerítik, hogy jöjjön és vegyen egy mély, mély lélegzetet a hideg, fájdalmas levegőből. Ez azonnali tágulásra kényszeríti a tüdőzsákokat, ami nagy fájdalmat hoz létre, néha ez akár szövetek hegesedését is okozza, ami sokkal fogékonyabbá teszi a felnőtteket az olyan dolgokra, mint a tuberkolózis, tüdőtágulás, bélgörcs. Sok más tüdőrendellenesség nagyon gyakori, és szintén akadályozza a személyt, vagy akár egy felnőttet is a mély légzésben, ami az ő normális állapota. Így ők mindig félig élnek, mivel csak félig lélegeznek. Amikor a gyerek elérte azt a pontot, hogy teljesen lélegzik, csak levegőt, a köldökzsinórt egy lézerrel levágják, ami nagyon gyors és fájdalommentes vágás. Természetesen amikor a köldökzsinór abbahagyja a lüktetést. 
 
A gyerek születésétől fogva, azonnal 12 keresztszülőt jelölnek ki. Ezek a keresztszülők egy esélyt adnak a gyerek számára, hogy ne csak a szülői családdal legyen kölcsönhatásban. Igaz, a szülői családjukkal töltik az idő nagy részét, de úgyszintén töltenek egy kis időt itt-ott a keresztszüleik közül mindegyikkel, ahogyan felnőnek, ami az emberi közösség és testvériség egy igaz értelmét adja számukra, sokkal inkább a mi családunk és az ő családjuk érzete helyett. Tehát a gyerekek azonnal családjukként kezdenek az egész világra tekinteni ahelyett, hogy nagyon beszűkültté és elszigeteltté válnának. Ez szintén megakadályozza a családokat, hogy olyan kicsi klikeket fejlesszenek, melyek hosszú távon elég károsakká válnak egy fejlődő lélek számára, ahol azt mondják, hogy "Hát mi csak tesszük a dolgokat, mert a nagyszüleink is ezt tették, és a dédszüleink is, és az déd-dédszüleink is" és így tovább, ami gyakran olyan gondolatmintákat produkál egy családon belül, ami elég káros lehet a lélek fejlődésére. 
 
Az által, hogy van 12 keresztszülő, akikkel a gyerek időt tölt, plusz a tény, hogy a gyerek szülei gyakran keresztszülei is legalább egy pár gyereknek, ez más olyan gyerekeket is jelent, akikkel a gyerekek idejüket tölthetik. Amint mondtam, ez folyamatosan a közösség érzetét teremti. Folyamatosan az egység érzetét hozza létre. Régi mondás az, ha az előítéletet meg akarod állítani, akkor küldj oda egy személyt, hogy azokkal éljen akiknek előítéletük van vele, és hamarosan úgy találják majd, hogy mi mindannyian ugyanolyan emberek vagyunk. 
 
Amikortól gyermekként felkészülnek az oktatásra, Telos oktatási folyamatában a gyerekek három évesen kezdik meg első taníttatásukat, ami nagyon hasonlít a ti óvodáitokhoz azzal a kivétellel, hogy itt egy emberi lény sokkal inkább az intelligenciájának, mintsem az ostobaságának tényén alapul. Így míg a gyerekek nagyon-nagyon tiszták, néha tisztábbak három évesen, mint öt, vagy hat évesen, sokan közületek is kezdik felfedezni, hogy ez könnyebbé teszi, hogy a csecsemők algebrát végezzenek, a fiatal gyerekek nagyon-nagyon korán matematikát tanuljanak, nagyon-nagyon korán megtanuljanak olvasni. Nos három évesen, vagy néha még korábban kezdik a gyerekek megtanulni ezeket a dolgokat, és miközben játszanak, a matematika alapjait is megtanítják nekik. Megtanítják nekik hogyan értsék az elvont fogalmakat. Megtanítják őket gondolkodni, hogy értsék ahogyan a dolgok működnek. 
 
Úgy értem mindannyian keresztül megyünk gyermekkorunkban a "miért" és "miért nem" perióduson, és amikor a gyerekek a "miért" állapotban vannak, ahol minden válaszra egy miért, vagy egy hogyan kérdést tesznek fel. Megtanultuk kezelni ezt az időszakot ahelyett, hogy mondjuk a 14. miért kérdés után a szülők elég gyakran kiborulnak és a következő dolguk, hogy azt mondják a gyereknek, kuss. De ha egy társadalom úgy épül fel, hogy mikor a gyerek a miért stádiumában van, már elkezdik képezni őket, akkor az hasznukra válik. A miértekre választ adnak a szakértők. És a mi szakértőink gyakran nem mások, mint a templomunk papjai és papnői. Ott vannak azok az emberek, akik szigorúan tanárok, de a legtöbb tanár keresztülment a teljes templomon. Mindennek a célja, hogy ne csak az elmét táplálják számításokkal és szavakkal, hanem segítsenek táplálni a lelket és a szellemet is annak megértésével, amiért igazán itt vagyunk. 
 
Ebben a felépítésben, mint mondtam, a gyerekek egy sokkal korábbi időpontban kezdik meg az iskolát, és ahogyan keresztülmennek az iskolai folyamaton, mi megtanultuk, hogy nagyon-nagyon elfogadható és nagyon-nagyon fontos, ahogyan a gyerekeknek matematikát, tudományt, helyesírást, nyelvtant, irodalmat, és a leggyakoribb iskolázási témák közül mindegyiket megtanítsuk, és úgy találtuk, hogy ez épp olyan fontos, mint hogy megtanuljanak meditálni. Épp olyan fontos, hogy megtanuljanak táncolni. Épp olyan fontos, hogy sportokat tanuljanak. Épp olyan fontos, hogy megtanulják hogyan kell énekelni. Épp olyan fontos, hogy megtanuljanak cselekedni. Amit én cselekvés alatt értek az, hogy vannak olyan öt éveseink, akik már írnak és olyan játékokat mutatnak be, amik az öt évesek problémáira, és az öt évesek életszemléletére vonatkoznak, melyek elég humorosak tudnak lenni a felnőttek számára. De ők már megengedték, hogy kifejeződjenek. És még a tanulás, a szigorú tanulási folyamat is játékkal van kiegészítve
 
Forrás:http://www.fenyorveny.hu/2013/09/a-foldalatti-varosok-titkai-3-resz.html